Az Európai Bizottság elnöke ijesztő semmitmondással darálta el az összes panelszöveget, amit ilyenkor szokott.
Az Index arról ír, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben összehívott rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően videókapcsolaton keresztül kapcsolódott a sajtótájékoztatóhoz. Az uniós vezető egyrészt a terroristák által elrabolt és fogva tartott túszok azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására szólított fel, másrészt
közölte: a Hamász terrorja rendkívüli szenvedést okoz az izraeli civileknek, ahogy a palesztin embereknek is.
„A Hamász nem azonos a palesztin emberekkel” – folytatta, hozzátéve, hogy az Európai Unió szolidaritást vállal Izraellel és humanitárius segítséget nyújt a rászoruló palesztin lakosság számára.
Hangsúlyozta: az Európai Bizottság biztosítja, hogy semmilyen uniós támogatás se juthasson terroristák kezébe, támogatja továbbá Egyiptomot a menekültek befogadásában.
Később is hasonló panelek következtek: az uniónak és tagországoknak mindent meg kell tenniük a konfliktus regionális kiszélesedésének megelőzésére,
a szélesebb régióban szított feszültség megszüntetésére és azért, hogy az arab országok és Izrael között megkezdett és gyümölcsöző béketárgyalások folytatódjanak, tudtuk meg.
Nyitókép: MTI/AP
A kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, Magyar Péter képviselői ugyanazt a támadó narratívát képviselik a magyar egyetemistákkal szemben, mint Brüsszel.
Két tűz közé került az Európai Bizottság elnöke.
A hírügynökség is elismerte, hogy azonnal a tettek mezejére lépett Donald Trump.
Megsemmisíthetik az európai minimálbér-irányelvet, ezúttal Dánia és Svédország elégelte meg.
Bár korábban a Tisza-vezér elvetette annak az ellenzéki összefogás lehetőségét, nemrég mégis arról beszélt, akkor tudják legyőzni Orbán Viktor rendszerét, ha 2026-ban együtt tudnak felállni a Fidesszel szemben.
Bóka János szerint a magyar uniós elnökség megmutatta, hogy van egy patrióta, konzervatív európai alternatíva is a kontinens számára.
Jelentős változások zajlottak le Ukrajnában az elmúlt tizenegy évben.
Argentína különutas elnöke Donald Trump bejelentése után néhány nappal közölte: komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy kiléptesse országát a párizsi klímamegállapodásból. Ha ez megtörténne, végveszélybe sodorhatja az EU és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást is.
